Túlélő módba akkor lépünk, ha veszélyt érzékelünk. Ilyenkor egy sor neurobiológiai, figyelmi, kognitív folyamat indul el bennünk, ami segíti a túlélést. A szélsőséges fenyegetések a mindennapi stressztől minőségileg eltérő választ váltanak ki.
Az ösztönös reakciók célja a veszélyek elhárítása és a biztonság helyreállítása. A túlélési mód nemcsak automatikus, hanem felülírja a többi folyamatot is. Ez azt jelenti, hogy a túlélési üzemmódban lévő emberek nem rendelkeznek minden kognitív és érzelmi képességükkel, mivel azok nem relevánsak a legfontosabb feladat, a túlélés szempontjából.
Mi történik a túlélő módban?
A figyelem a veszély forrásának észlelésére és hatásának felmérésére szűkül; az érzelmi tudatosság csökken; a viselkedési reakciók gyorsak és célorientáltak; és az ember gyakran nem érzi magát önmagának ezekben a pillanatokban.
Az egzisztenciális fenyegetések azonnali és hosszú távú hatással vannak a gondolkodási folyamatokra. Az emberek egy ,,kognitív térképpel” élnek, amelyet a tapasztalatok folyamatosan alakítanak. A kognitív térkép megmondja, hogy mi az, ami veszélyes és mi az, ami nem, vagyis hogyan tudunk túlélni egy veszélyekkel teli világban. Mivel a negatív vagy fenyegető információk erősebbek, mint a pozitívak, ez a kognitív térkép leginkább a fenyegető tapasztalatokból származó információkon alapul. Más szóval, a komoly fenyegetések megkérdőjelezik a világról alkotott feltételezéseinket.
Kiút a túlélő módból
A szélsőséges események után a kihívás az, hogy újra adaptáljuk kognitív térképünket, hogy továbbra is működőképesek legyünk, és elkerüljük a fenyegetés megismétlődésétől való félelmet. A potenciálisan traumatikus események feldolgozása azt jelenti, hogy kiutat találunk a túlélési módból.
A túlélési módról való elmozdulás néhány feltétele a következő:
annak érzékelése, hogy a tényleges fenyegetés elmúlt;
az elvárás, hogy a fenyegetés nem tér vissza előzetes figyelmeztetés nélkül;
az arousal-szabályozás olyan mértékben helyreállt, amely lehetővé teszi a kognitív rugalmasságot;
kialakult a fenyegetés bekövetkezésének szubjektív értelmezése, amely alátámasztja azt az elképzelést, hogy a jövőbeli fenyegetés elkerülhető vagy hatékonyan kezelhető.
Amikor az embereknek nehézséget okoz a túlélési mód megszüntetése, és biztonságos körülmények között is továbbra is kizárólag a biztonságra és a túlélésre összpontosítanak, és abba fektetnek, akkor ezt poszttraumás tüneteknek tekintjük. A PTSD teljes körű tünetei azt jelzik, hogy a személy tudatosan vagy tudattalanul még mindig a múltbeli traumatikus eseményt folyamatosnak éli meg, vagy úgy érzi, hogy az esemény bármelyik pillanatban megismétlődhet. Az egyensúly fenntartásához olyan védekezésekre van szükség, mint az elkerülés és a zsibbadás, az önszabályozás pedig nyomás alatt van, és gyakran enged. A hiperarousal tünetei szintén annak jelei, hogy a személy úgy érzékeli, hogy a traumatikus esemény folytatódik, és a túlélés továbbra is az elsődleges feladat.
Comments